Koporsó vagy hamu

Milyen lenne elaludni csendesen,
Vér nélkül halni meg könnyeden.
Csak elaludni mintha álomba merülnél,
Úgy menni el, hogy fel nem ébrednél.
Mosollyal meghalni, hogy akik szerettek,
azoknak szép legyen.
Úgy elmenni hogy az ne fájjon senkinek.
De ahogy múlik majd az idő mindenki elfelejt,
Hisz az élet nélküled is tovább teker.
Nem leszel más mint egy kupac sírhalom,
Nem leszel más, csak egy gazos alom...
Egy kereszttel amit emlékednek hagytak,
Homályos írással fejed fölé raknak.
Elosonnál de odalent csak férgek lesznek társaid,
Mert örökké nem tartanak majd SOHA álmaid.
Így inkább pusztulj vérrel, hogy ne temessenek
Hogy égessenek, hogy eltüzeljenek...
Tested melyed hamu lesz amit szelencébe zárnak
Férgek oda be nem jutnak, ott senki sem bánthat.
Befalaznak és betonba öntik neved
De álmokat a pap nem temet,
Úgyhogy szelencébe újból egyedül maradsz.
Vérrel vagy vér nélkül ugyanaz maradsz.
Magányos lélek, bárhogy temetnek is el,
koporsóba zárnak vagy füsttel eresztenek fel.
Mindegy lesz mert egyedül maradsz álmok nélkül,
Az álmok nem veled halnak, azt nem temeti el a pap.

By:Ildi
(kézírásról másoltam)